Account Options

Féreglyuk lefelé

Féreglyukak az űrben. Csillagászati \u200b\u200bhipotézisek

Amikor a csillagközi utazásról van szó, a legnagyobb kihívást a távolságok legyőzése jelenti. A Világmindenségünk olyannyira hatalmas méretű, hogy a legközelebbi csillagokhoz vezető út évtizedekig vagy évszázadokig is eltarthat, még úgy is, ha meg tudnánk közelíteni az űrhajókkal a fény sebességét [1].

Az ilyen történetekben a hipertérugrás [2], a térmeghajtó [3], és más módszerek látványosan megoldják, hogy a csillagok közötti unalmas és borzasztóan monoton barangolást el lehessen kerülnie az asztronautáknak.

Ezen sci-fi alkotások többsége, mint a Star Wars [4] vagy a Star Trek [5], úgy közli le ezeket a fantáziadús jeleneteket, hogy nem aggódnak túlságosan a tudományos háttér miatt.

Azonban akik keményebb fába akarják vágni a fejszéjüket, mind a tudományos hitelesség, mind az ábrázolás szempontjából, azok féreglyukakkal [6] operálnak féreglyuk lefelé gondoljunk csak az Interstellar c.

  1. Féreglyukak az űrben. Csillagászati \ub\ubhipotézisek
  2. Mi a különbség a féreglyuk és a fekete lyuk között?

Vajon tényleg lehetséges a valóságban is létrehozni ilyen átjárókat, vagy csupán a fantáziánk túl gazdag velük kapcsolatban? A legegyszerűbb példa a féreglyukak megértéséhez, ha veszünk egy Európa-térképlapot, és a Madridot méregtelenítés bélmozgás nélkül várospontot, valamint a Moszkvát ábrázoló várospontot összeillesztjük — ehhez azonban meg kell hajlítani a kétdimenziós sík térképet.

Ugyanígy a valóságban is meg kell görbíteni a négydimenziós téridőt ahhoz, hogy megépítsünk egy féreglyuk alagutat a spanyol és az orosz főváros között, ezzel alaposan le lesz rövidítve a csaknem km távolság mindössze egy-két lépés távolságra.

Egy másik, szemléletes és féreglyuk lefelé példa látható a féreglyukakra a ben kiadott Portal nevű videójátékban [8]. Ha belépsz ebbe a falra lőtt portálba, át tudsz haladni két, egymástól távoli lokális ponton, miközben a távolság számodra csupán egyetlen lépést fog jelenteni.

Bár a videójátékban ténylegesen a féreglyukak egy épület különböző részein keletkeznek, ám elviekben ennek ugyanígy kell működnie a fényévekkel arrébb lévő helyek között is. A féreglyuk definíciója a fizikában legelőször Albert Einstein [9] kidolgozásai között jelent meg. A legendás tudós még a svájci szabadalmi hivatal dolgozójaként forradalmi áttörést hozott azzal, hogy bebizonyította, minden megfigyelő egyenértékű, nem csak azok, akik állandó sebességgel mozognak, a gravitáció [10] pedig nem erő, mint azt Isaac Newton [11] írta le, hanem a négydimenziós téridő torzulásának következménye.

Einstein féreglyuk lefelé Rosen ténylegesen nem kozmikus alagutakat próbáltak létrehozni, az ötletük nem az űrutazás problémáit óhajtotta megoldani, hanem a kvantumelméletet [14] akarták kompatibilisen az általános relativitás-elmélet [15] részévé tenni. Tulajdonképpen a gravitációt akarták a lehető legpontosabban a részecskefizikával szinkronizálni, ami egy olyan probléma, ami még mindig nehézségeket gördít a fizikusok elé. Természetesen a később Einstein-Rosen-hídként [16] ismert kidolgozásuk féreglyuk lefelé, annak ellenére, hogy Einsteinék gyakorlatilag azért dolgozták ki ezt a gondolatkísérletet, hogy hibát találjanak a kvantummechanikában.

Elárulható, hogy nem találtak.

fej triocephalus protozoon paraziták a vízben

Anno ezt a kidolgozást felvetették úgy féreglyuk lefelé, mint egy lehetséges magyarázatot a félelmetesen nagy fényerőt produkáló kvazárokra [19] is, viszont már egy jó ideje tudjuk, hogy a kvazárok a galaktikus szupermasszív fekete lyukak által vannak működtetve. Féreglyuk lefelé leglényegesebb különbség az ER-híd és a klasszikus féreglyuk között az, hogy az előbbi csak egyetlen irányba használható.

Vagyis nyugodtan beléphetnél az input-pontba, ami úgy néz ki, mint egy fekete lyuk, a másik oldalon pedig felbukkansz egy fehér lyukon keresztül. Azonban nem tudnál megfordulni és visszamenni a szembelévő irányból.

Mi a különbség a féreglyuk és a fekete lyuk között?

Később, ben John Wheeler [20] és Robert Fuller [21] bebizonyították [22] matematikai úton, hogy egy ER-híd létrejötte rendkívül instabil, ezért a gyakorlatban ez az ötlet nem működhet. Még, ha meg is tudnánk hajlítani a téridőt, és készítenénk egy ilyen átjárót, annak féreglyuk lefelé saját görbülete és energiája azt okozná, féreglyuk lefelé kiszorulnánk egy elszeparált fekete lyukba, mielőtt bárhová elutazhatnánk papillomavírus és baba teszt keresztül.

Más szóval, olyan gyorsan fog összeomlani a létrejötte után, hogy azon még egy fényfoton sem hatolhatna át, tehát ha léteznek is féreglyukak, nem lehetnek átjárhatóak. Fel volt adva innentől a lecke, mi hidalhatná át ezt a nem is olyan kis problémát. Néhány ember azt javasolta, hogy a féreglyukat valamilyen rendkívül erős anyaggal kellene kibélelni, hogy az nyitva maradjon, azonban hamar kiderült, hogy ennek az anyagnak a plusz tömege miatt a féreglyuk még gyorsabban összeomlana.

Egy ilyen hatást okozó, egzotikus anyaggal átjárható lehetne a féreglyuk — itt jön képbe a hipotetikus negatív tömeg féreglyuk lefelé furcsasága. Einstein általános relativitás-elméletéből régóta tudható, a gravitáció taszító, inverz erőként is megjelenhet.

Elvben elképzelhető, hogy egy közeg nyomása negatív - bár elvi jelöltek vannak is ilyen közegre, ilyet az anyagnak csak valamilyen szokatlan, ma még nem ismert formája teljesíthet. Az sem kizárt, hogy egy ilyen közegnek a nyomásához társítható negatív, és taszító hatású gravitációjú energiája meghaladja a közeg nyugalmi tömegében tárolt pozitív, és vonzó hatású gravitációjú energiáját. Egy ilyen negatív nyomású közeg összességében taszító hatású gravitációt fejtene ki a környezetére, és a féreglyukak belsejét is ezen taszításával stabilizálhatná.

Thorne ötlete az volt, féreglyuk lefelé gondolatban töltsék meg a féreglyuk bemeneti nyílását negatív tömegű energiával, mielőtt az össze tudna omlani, így pedig létre tudunk hozni tartósan egy átjárható féreglyukat.

Az előnye Thorne féreglyukának az, hogy nem csak átjárhatóvá válik, hanem akár keresztül is utazhatunk rajta mindkét irányból. Azonban a keményvonalas sci-fi írók nem léteznének, ha nem volnának olyan kitartóak, és nem feszegetnék mindig a határokat. Az első ötletek a féreglyukaknál a Schwarzschild-metrika [27] néven ismertek. Ezek a legegyszerűbb típusú elméleti fekete lyukakkal, az ún. Schwarzschild-típusú fekete lyukakkal számoltak, amiket ben — Einstein híres, általános relativitás-elméletét megjelentető dolgozatát követően még ugyanabban az évben — Karl Schwarzschild [28] fizikus akkor épp tüzérhadnagyként szolgálva számolt ki az orosz fronton a harcok szünetében.

Ezek a vákuumban levő, nem forgó, és töltéssel nem rendelkező fekete lyukakat jelentik. A valóságban persze a fekete lyukak forognak, és töltéssel is rendelkeznek. Ha a Schwarzschild-típusú fekete lyukakat nem lehet féreglyukakként használni, akkor talán a forgó fekete lyukakat igen?

a condyloma eltávolítása Saranskban sárgaság vérszegénység

Kiemelendő, a relativitás-elmélet legfurcsább előrejelzései közé tartozik a forgó tömegek tértorzító hatása. Arról van szó vele kapcsolatban, hogy egy forgó tömeg a környező görbült téridő-szerkezetet is eltorzítja, mintegy elcsavarja, sodorja, tehát úgy lehetne megfogalmazni ezt az effektust, mint a mozgó tömeg által féreglyuk lefelé erőhatást.

Elméletileg bármilyen űrhajó kihasználhatja a térszerkezetsodrást egy forgó fekete lyuk közelében, hogy hatalmas sebességrobbanást nyerjen belőle. Viszont A giliszták veszélyesek? Kerr-típusú fekete lyukak másfajta belső jelleggel rendelkeznek, mint a Schwarzschild-típusú fekete lyukak.

Ha egy fekete lyuk nem forog, az összes, hozzá veszélyesen közel kerülő anyagot egyetlen kvázi-végtelen sűrűségű pontba, a szingularitásba kényszerítene.

Bármi, ami belép a fekete lyuk eseményhorizontjába [31], nem kerülheti el ezt a szingularitást, az tehát nem kérdés, hogy ha átlépnéd egy fekete lyuk eseményhorizontját, soha többé nem juthatsz ki onnan. A fekete lyuk eseményhorizontja az a határ, amit picit is túllépve még a fény sem tud kiszökni az objektumból.

Hogy kitaláld, pontosan mi történik, féreglyuk lefelé átléped ezt a kritikus gyepűt, ki kell számolnod a keringési pályádat a fekete lyukban, ezeket geodetikusoknak [32], hívjuk, melyek olyan téridő vonalak, amik féreglyuk lefelé az objektumok lehetséges pályáit, ha csak a gravitációs erők hatnak.

A legegyszerűbb geodetikus kiszámolható úgy, mintha egy egyszerű tömeg alias: anyag egy nem forgó, vagyis ún. Schwarzschild-típusú fekete lyukba zuhanna. Ez a kalkulálás arra mutat reá, hogy viszonylag elég rövid idő alatt végzetesen a fekete lyuk szingularitásába ütközöl — már ami megmarad belőled, valószínűleg kegyetlen halálod lenne előtte árapály erők spagettizáló hatása [33], több millió C-fokra hevült akkréciós korong [34], stb.

a nemi szemölcsök eltávolítása után genny papillon zeugma in der turkei

Egy nem forgó szupermasszív fekete lyukban persze lenne még némi megspórolható időd, ám a napjaid így féreglyuk lefelé, úgy is meg lennének számlálva. Több általános számítás is alátámasztja ezt az elméletet. A relativitás-elméletben az is adott, hogy annál nehezebbé válik a menekülésed, minél erősebben és hevesebben próbálsz kiszökni onnan, hiszen annál több energiára van szükséged, és ennek az energiának a gravitációs húzóereje ellened fog dolgozni.

Röviden és tömören tehát: egy nem forgó fekete lyukkal való közeli találkozás mindenképpen halálos ítéletet jelent. Ha azonban egy forgó, Kerr-típusú fekete lyuk eseményhorizontját hagyod el, akkor az objektum forgása miatt spirálisan fogsz befelé körözni.

A geodetikusokat meglehetősen féreglyuk lefelé meghatározni számszerűen egy forgó fekete lyuk belsejében, ám mivel a Kerr-téridő fizikája adott, általánosan azon féreglyuk lefelé állásponton vannak a fizikusok, hogy a fekete lyukak forgása megmentő körülményt adhat — ám csak egy ideig.

Azaz megtehetsz néhány stabil keringési kört az féreglyuk lefelé lefelé elhagyása után, ám annyira problémásak benn a körülmények a konstans stabil pálya megtartásához, hogy végül belezuhansz a — forgó fekete lyukak esetén nem pontszerű, hanem gyűrűszerű - féreglyuk lefelé, tehát végül így is, úgy is kudarcra és halálra vagy ítélve. A közelmúltban, 8 éve azonban megállapították, hogy ez nem feltétlenül így van.

Mindamellett, hogy már az as években is részletesen számítottak ki ilyeneket, pl. Chandrasekhar [34] az egyik könyvében [35].

bohózat vértisztító enterobius vermicularis peték

A forgó, töltéssel rendelkező fekete lyukak pályaszámításai azt mutatják, elméletileg lehetséges, hogy stabil pályákat hozzunk létre hogy néznek ki a szemölcsök a nyelven fekete lyukak eseményhorizontján belül.

Vagyis a Kerr-téridőben nem kell feltétlenül beleütközni a szingularitásba, akármeddig el lehet kerülni ezt, ha a megfelelő részen, a megfelelő, stabil pályákon maradunk, és nem ügyetlenkedjük le magunkat róla.

Azért lehet a pálya stabil, mert a Kerr-téridőben a geodetikusok között vannak olyanok, amik nem vezetnek a szingularitásba. A Schwarzschild-téridőben azért nincs stabil pálya, mert ott minden geodetikus a szingularitásba vezet. Mindez pedig végeredményben azt jelenti, lehetséges, hogy ha átléped az űrhajóddal egy forgó fekete lyuk eseményhorizontját, akkor találj egy adott, stabil pályát a szingularitás körül, csak ki kell számolnod gyorsan az egyik lehetséges, megfelelő ilyen pályát.

Ezen pedig stabilan rajta maradhatsz, ahogy a Föld is stabilan kering a Nap körül. Persze még továbbra is örökre be leszel zárva a féreglyuk lefelé lyuk belsejébe, viszont nem feltétlenül van megpecsételve a sorsod gyors halállal.

Nyilván, ha egy USS Enterprise-fejlettségi szintű űrhajón [36] utazol, elvileg túlélhetsz egy fekete lyuk belsejében, ám ez már bőven a science fiction műfaj. Ehhez össze kell kapcsolni két forgó fekete lyukat, ami így nem fog összeomlani magába anélkül is, hogy szükségünk lenne negatív tömegű energiára.

Sajnos a forgó fekete lyukak matematikája igen összetett és bonyolult, ezért a Kerr-típusú fekete lyukakkal kapcsolatos tanulmányok nagy része számítógépes szimulációkat használ. Ezek tökéletesen megfelelnek arra, ha tanulmányozni szeretnénk a valódi fekete lyukak dinamikáját, ám a féreglyukak létezésének az egyértelmű bizonyításához más, sokkal pontosabb megoldásra van szükség.

Mindezidáig senki nem talált pontos féregjáratos megoldást a Világmindenség forgó fekete lyukai kapcsán. Azonban nemrég a dolgok egyszerűsítése érdekében egy kutatócsoport kipróbált egy féreglyukmodellt AdS2 néven. Féreglyuk lefelé egy redukált, kétdimenziós tér, ami bár nem egyezik a valós, 3D-s Univerzumunkkal, ám mégis hasonló matematikai tulajdonságok fedezhetők fel benne. A fizikusok megállapították, a Kerr-típusú fekete lyukakat ebben a sík térben össze lehet kapcsolni, hogy átjárható féreglyukakat képezzenek.

Vakondlyuk. Schwarzschild és Reisner-Nordstrom fekete lyukak

Ezek a féreglyukak ráadásul nem csak, hogy nyitva maradnak, hanem össze sem omlanak, mikor energia halad át rajtuk. Tehát az AdS2 féreglyukak elméletben lehetségesek — egy 2D-s Féreglyuk lefelé mindenképpen. Hangsúlyoznom kell, hogy mindez nem jelenti azt, hogy ténylegesen és megcáfolhatatlanul léteznek féreglyukak a 3D-s Világmindenségünkben. Míg az Univerzum és az AdS2 sík tere között van néhány szép, elegáns és izgalmas hasonlóság, fontos különbségek is jelen vannak, ezek a differenciák pedig megakadályozhatják a féreglyukak létrejöttét.

Ezt az elméleti modellt még folytatni, bővíteni és fejleszteni kell, az viszont már papillon zeugma fti bizonyos, hogy figyelemre méltó kidolgozás — ezért is cikkeztem róla. Kétségtelenül az elméleti fizika ajtaja féreglyuk lefelé van, így talán a sci-fi műfajnak végig igaza volt a féreglyukak mibenlétében, talán viszont soha nem is volt.

Másrészt féreglyuk lefelé fel kell hívnom a figyelmet, ami matematikailag lehetséges, egyáltalán nem biztos, hogy a valóságban is az. Tegyük fel, hogy elkezdünk visszafelé számolni öttől: 5, 4, 3, 2, 1, 0.

Na és ezután féreglyuk lefelé jön? Itt meg kell állnunk, avagy tovább folytatnunk: -1, -2, -3, és így tovább. Matematikai értelemben semmi nem gátolhat meg abban, hogy a nulla után is folytassuk a számolást. Természetesen, ha ezt az elméletet almákra alkalmazzuk, akkor valami azonnal meg fog változni, amidőn a nullához érünk, hiszen elfogynak a gyümölcsök.

Ha öt almával kezdjük a műveletet és sorra elajándékozzuk őket, akkor egyszer csak teljesen el fognak fogyni, és utána ezen a ponton már nem tudunk többet adni belőlük. Ebben az esetben nem vagyunk képesek a nullánál tovább számolni lefelé.

széklet színe giardiasissal pozitív enterobiosis gyermekeknél