Mikrobiális parazita. BMIKE Mikrobiális ökológia

Élelmiszer-mikrobiológia

Az ökológiai tényezők kölcsönhatásai A magasabbrendű élőlények között, a növény- és állatvilágban érvényesülő ökológiai mikrobiális parazita kevésbé vonatkoztathatók a mikroorganizmusokra azok kis mérete, óriási egyedszáma és a rájuk ható rendkívül változatos környezeti körülmények és kölcsönhatások miatt. Az ökológiai fogalmak is csak részben alkalmazhatók a mikrobiológiában. Még inkább igaz ez az élelmiszer-mikrobiológiában, mivel az mikrobiális parazita általában nem tekintik biológiai ökoszisztémának, hiszen nem természetesen létrejövő, hanem mesterségesen kialakított környezetet képviselnek.

Mégis, az élelmiszerek tényleges élőhelyei a bennük vagy rajtuk megtelepedő és elszaporodó mikrobáknak, a megtermelt élelmiszerek hatalmas mennyiségét tekintve pedig ez a környezet földi méretekben is számottevő. A mikrobiális ökológiai felfogás csak alig 50 éve kezdett kibontakozni, de máig alapvető szemléletváltozást hozott az élelmiszer-mikrobiológiában. Ez gyümölcsözőnek bizonyult az élelmiszerek tartósítása, mikrobiológiai biztonsága, valamint a mikrobiológiai minőségellenőrzés területén.

Az ökológiai felfogás szerint az élelmiszer a mikroorganizmusok élőhelyének tekinthető, annak mikrobiális parazita pedig a mikroorganizmusok olyan társulása, amelynek tevékenységét az ökológiai tényezők irányítják. E tényezők megismerésében és szabályozásában rejlenek mikrobiális parazita tartósító módszerek mikrobiológiai alapjai, valamint a biztonságos, jó minőségű és tartós élelmiszerek előállításának biztosítékai.

A mikrobiális ökológia fogalmai és elvei Az élelmiszerekben végbemenő hasznos mikrobiális parazita káros mikrobiológiai folyamat soha nem egyetlen mikrobasejt tevékenysége, hanem a sejtek egyedek többnyire igen nagy számú csoportja működésének eredménye.

Egy élőhelyen az azonos fajhoz tartozó egyedek összességét populációnak nevezzük.

Többnyire a populációk sem egymagukban fordulnak elő, hanem más fajok populációival együtt. Ezek összessége a mikrobaközösség, amelyet társulásnak is nevezünk, ha azonos élőhelyre jellemzően mindig közel ugyanolyan fajok populációiból tevődik össze. Az ökológiailag meghatározható legfontosabb természeti egység az ökoszisztéma, amelyen mikrobiális parazita élőlények és élettelen környezetük teljes kapcsolatrendszerét értjük.

Navigációs menü

Az ökoszisztémában rózsaszínű babér toxin különböző élettevékenységet folytató közösségek fizikai környezetükkel együtt meghatározott szerkezetű és működésű egységgé kapcsolódnak össze.

Ezen mikrobiális parazita megkülönböztethetők eltérő viszonylatok és kisebb egységek. Ilyen az élőhely és az élettér, amelyben egy-egy faj előfordul, és amelyet elfoglal, más fajokkal megosztva is, illetve amelyre működése és hatása kiterjed.

Az élőhely habitatmint ökológiai fogalom, azt a környezetet jelenti, amelynek jellemző fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságai — mint környezeti tényezők — meghatározzák a benne előforduló mikrobapopulációk tevékenységét, szaporodását.

Tartalomjegyzék

Az élettér niche a környezetnek az a része, amelyre a mikrobaközösség tevékenysége térben és időben kihat, vagyis az élettér a mikrobák élőhelyének és működésének együttese. Azonos élőhelyen előforduló populációk élettere különböző lehet pl. Ökológiai szempontból lényeges az a szerep funkcióamelyet a különböző fajok az mikrobiális parazita és a magasabb ökoszisztémában betöltenek.

A producens szervesanyag-termelő és a reducens lebontó szervezetek összefüggő táplálékláncot alkothatnak, amelyhez parazita és ragadozó fajok is tartozhatnak. Egy vagy néhány faj mikrobiális parazita meghatározó lehet az ökoszisztéma fenntartásában, ezek a kulcsfajok, amelyek megteremtik sok más faj életfeltételeit. A kulcsfajok többnyire, bár nem mindig, nagy számban fordulnak elő domináns fajok. Egy élőhelynek rendszeresen előforduló, eredeti, jellemző tagjai az autochton bennszülött fajok, míg más, allochton mikrobiális parazita csak alkalmilag, átmenetileg társulnak hozzá.

Kerek féreg neve

Egyes szervezetek élőhelye széles, ezek a többféle ökoszisztémában előforduló, generális fajok, másoké szűk, ezek csak bizonyos élőhelyekre korlátozódó, specialista fajok. Mindezek az ökológiai fogalmak amelyeket a növény- és állatvilágra dolgoztak ki jól és egyszerűen vonatkoztathatók a mikroorganizmusokra is, még akkor is, ha az élőhelyük mindössze egy morzsányi talajszemcse. A talaj, az édesvizek, mikrobiális parazita tengerek természetes ökoszisztémáiban mindenütt megtalálhatók mikroorganizmusok, sőt azoknak meghatározó, alapvető, fenntartó részei.

Ugyancsak részesei a mikroorganizmusok az emberi tevékenység által befolyásolt, megváltoztatott, vagy létrehozott és fenntartott agro-ökoszisztémáknak is, és mikrobiológiai szempontból annak tekinthetők még a teljességgel mesterséges élelmiszerek is 1.

Terjedésük vízzel ivóvíz, uszodai víz, természetes vizek gyakoribb, mint élelmiszerekkel, az utóbbi módon többnyire a megtámadott háziállatok húsa fertőz.

Más élőlényekhez hasonlóan a mikrobákra káros környezeti tényezők két fő típusa a stresszés azavaró mikrobiális parazita. A stresszhatás pl. E kétféle tényező kisebb vagy nagyobb mértéke szerint együttes hatásuknak négy lehetséges kimenetele lehet, de csak három nyújt elviselhető életfeltételeket, mivel az erős stresszt és a durva zavarást az élőlények nem élik túl.

A másik három esetre az élőlények különböző módon válaszolnak vagy alkalmazkodnak. Mérsékelt stressz és zavarás esetén a fajok közt vetélkedés lép fel az élőhelyen rendelkezésre álló forrásokért. A más fajokkal jobban vetélkedő szervezeteknek C-szelektált fajoknak olyan mikroorganizmusok tekinthetők, amelyek sokoldalú anyagcsere-képességük révén a tápanyagokat jobban tudják felhasználni, vagy amelyek antimikrobás hatású anyagokat termelnek.

Навигация по записям

Kis zavarás és nagyobb stressz esetén a hatást jobban tűrők érvényesülnek. A stresszhatásokat tűrők S-szelektált fajok a mikrobák közt is szép számban találhatók 1.

Végül a környezetet mikrobiális parazita, nagymértékben megzavaró, de kis stresszhatású változásokra jobban reagálni képes R-szelektált fajok általában valamilyen védelemmel rendelkeznek pl.

Ezek a szelektáló helyzetek szélsőséges eseteket tükröznek, a valóságban többnyire a szelektáló tényezők átmenetei érvényesülnek.